Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ez a fogalomtár elsősorban kezdők részére készült

 

részben szakkönyvek, részben hozzáértők nyilatkozatai alapján.

Reméljük segítségedre lesz, és választ találsz kérdéseidre.

 

állásszög: a lehető legnagyobb sebesség eléréséhez minden egyes látszólagos széliránnyal egy optimális szöget kell bezárnia a vitorlának. Ez a szög az állásszög.

alsó él: az alsószem és a hátsószem által határolt él.

alsószem: a vitorla alsó csücskében található kötélrögzítő hely, mely segítségével a vitorla belépő élét tudjuk megfeszíteni.

árboc: különböző széntartalmú műanyagvegyületekből, régebben üvegszálas epoxi- vagy poliésztergyantából, esetleg alumíniumból készült rúd. Ma már elterjedt a szétszedhető, kétrészes árboc. Az árbocok jellemző értékei a hossz, keménység, vastagság. Ezek határozzák meg, hogy mennyire lehet profilos a hozzá használható vitorla. Értelemszerűen minél keskenyebb (tűárboc) és rugalmasabb ("puhább") egy árboc, annál többcélú a felhasználási lehetősége.

árbochosszabbító: az árboc méretének változtatására szolgáló, a rigg-re és az árbocba helyezhető toldalék elem.

árboc pohár: általában kb. 10 cm magas peremmel ellátott, műanyag pohár (lehet egybe épített a talp, gyökér bizonyos részeivel), melyre ráfekszik az árboc.

árboczsák: a vitorla belépő élénél található zsák. Ebbe kell betolni az árbocot. Kialakítása a belépő él áramvonalas szerű formájának elérését teszi lehetővé. A felső végét tekintve létezik nyitott vagy zárt zsák. A bum felkötésénél nyitott, sőt bizonyos zsákok több nyílást is tartalmazhatnak, így a sportoló magasságához lehet állítani a bum-ot.

árbocsapka: a nyitott árboczsákú vitorlák kifeszítéséhez, az árboc végére kell ezt az eszközt felhelyezni. A sapkát a felsőszemmel kell összekötni. Készülhet műanyagból (vario top), csigás rendszerű vagy egyszerűbb hevederből varrt is.

balcsapás: amikor haladási irányunkhoz viszonyítva a baloldalról fúj a szél.

belépő él: a vitorla menetirány szerinti első, árboczsák felőli része.

bum (fordítóív): az árbocra merőleges, a vitorla hátsó- és alsó élét feszítő, rögzítő, elnyújtott vízcseppre emlékeztető alakú, fém vagy műanyag eszköz. A sportoló a kormányzást, a sebesség növelését, -csökkentését végzi a segítségével, valamint ebbe kapaszkodik. Általában 130-300 cm között különböző méretekben kapható, hossza lehet fix, vagy állítható. Mindig a vitorlának megfelelő méretűt kell választani.

csiga: a vitorla feszítését segítő fém vagy fém és műanyag kombinációjából készült alkatrész. Az alsó- és a hátsószem feszítésénél használhatjuk.

deszka (úszótest, board): a surf vízen sikló része, a hullámlovagló-deszkából fejlődött ki, alakja kialakítása sok mindenben hasonlít hozzá. Hossza 2,5-4 méter-, szelessége 50-70 cm-, tömege 7-20 kg között változhat. Űrtartalma a legmeghatározóbb jellemzője, 80-240 liter között változhat. A "normál" egyenlő eloszlású, "arányos" kialakítású deszkák mellett léteznek "hátulliteres", a szokásosnál rövidebb, de keskenyebb u.n. formula osztályú vagy hosszabb, de vastagabb deszkák is. A modernebb deszkákon található egy szelep, csavar, melyet a szállítás idejére (elsősorban nagy légnyomás-ingadozás esetén) ki kell nyitni, természetesen vízre szállás előtt pedig visszacsavarni  . Felületét speciális anyagokkal bevonva érdesíteni lehet, mely segíti a deszkán való stabil állást. Az alsó rész, a hidrodinamikai szabályokat kihasználva konkáv vagy trikonkáv kialakítású, mely elősegíti a gyorsabb siklást. A deszkán található a gyökérfészek, a skeg, esetleg a papucsok és a svert.

deszka méretének, alakjának kiválasztása: hozzáértők azt mondják, hogy egy kezdőnek a saját testsúlya + 40-70 liter, gyakorlottabb surf-ösnek +20-30 liter az ideális deszka űrméret. Általában a svert-es deszkákról való váltás után kezdésnek egy 140-160 literes funboard-ot javasolnak. A deszka formája is fontos lehet a későbbi használhatóság, sikerélmény szempontjából. A jelenlegi divat szerinti hátul literes deszkákkal könnyebb a kezdés. Ezek, mint a nevük is mutatja, kicsit szélesebbek a papucsok környékén, így egyszerűbb kis szélben surf-özni. Nagyobb szélben viszont már hátrányos lehet ez a kiszélesítés, mivel könnyebben alákaphat. A jelenleg szintén divatos formula osztályú deszkák viszonylag rövid széles, nagy űrtartalmú deszkák. Ezeken könnyebb lehet a kezdés és később is nagyszerűen használhatóak. Ha valaki különböző ugrásokat, mutatványokat szeretne gyakorolgatni, tökételes szintre emelni, inkább a kisebb deszkákkal kacsintgasson. Szintén ez igaz a kifejezetten nagyszeles surf-özésre is (ilyen nagy viharok elég ritkán vannak nálunk)

felhajtóerő: ugyan úgy, mint a repülőgépek szárnyprofilján, a vitorlán is felhajtóerő ébred. A domború oldalon a levegőnek nagyobb utat kell megtennie, mint a homorú oldalon. A nyomáskiegyenlítődés miatt a homorú oldalon nagyobb sebességgel kell a levegőnek haladni. Ez a sebességkülönbség "rántja" előre a surf-öt.

felsőszem: a vitorla felső csücskében található kötélrögzítő hely, mely az árbocsapka segítségével a feszítést szolgálja.

fordulás: széllel szemben végzett irányváltoztatás. A felmenetelt szélbe állásig hajtjuk végre, majd amikor a vitorla lobog, átlépünk a surf másik oldalára, és szelet fogva, leejtve vesszük fel az ellentétes haladási irányt.

gyökér: a rigg része. Ez biztosija az erős kapcsolatot a deszka és az árboc között, úgy, hogy a rigg minden irányban szabadon elfordulhasson. A testnek és a vitorlázatnak könnyen oldhatónak kell lennie. Általában egy öntött gumi segítségével oldják meg ezt a "mobil" kapcsolatot, de léteznek kardán rendszerű megoldások is, sőt, végszükség esetén egy kötéldarabbal is lehet javítani a "beteg" gyökeret. Léteznek olyan gyökerek, melyek segítségével állítani lehet az árboc hosszát is és így nincs szükség külön árbochosszabbítóra. Ilyenkor egy peremes gyűrűt lehet a megfelelő magasságba emelni és ott rögzíteni.

gyökérfészek: a deszka középtáján található, esetleg egy sínrendszeren állítható csatlakozási pont, mely, mint a neve is mutatja a gyökér rögzítésére szolgál. E pont mozgatásával a vitorla- és a laterál felület súlypontjának egymáshoz viszonyított helyzetét, ezáltal a surf sebességi irányíthatósági adottságait változtathatjuk.

használt deszka kiválasztása: vigyünk magunkkal egy hozzáértőt. Ha ez nem lehetséges, a következő "vizsgálatok", ellenőrzések feltétlenül szükségesek lehetnek. Elsősorban a nagyobb külsérelmi nyomokat kell keresnünk. A legkritikusabb rész ilyen szempontból a deszka orra és az élei. Ez utóbbinál figyelmet kell fordítanunk a végigfutó hajszálrepedésekre. Ha egy régebbi valamilyen műanyag alapanyagú deszkát tervezünk megvásárolni, gyakrabban találhatunk nagyobb, mélyebb barázdákat, melyek nem feltétlenül jelentik azt, hogy ott a víz be is szivárog. Figyelni kell arra is, hogy az esetleges javítások mennyire voltak szakszerűek, nem alkalmaztak-e esetleg valamilyen nem specifikus, merev ragasztót, mely a dinamikus igénybevétel miatt egyszerűen kipottyan a helyéről. Az újabb, valamilyen rétegzett eljárással készült deszkákat több helyen meg kell nyomkodni, nem szabad felpuhulásra, szétválásra, hólyagosodásra utaló jeleket találni. Kiemelten kell ellenőrizni a gyökér, a skeg és a svert-szekrény környékét.

használt vitorla kiválasztása: vigyünk magunkkal egy hozzáértőt. Ha ez nem lehetséges, először is érdeklődjünk az árboc és bum igényéről. Meg kell vizsgálni az árboczsák állapotát (esetleges szakadások mentén tovább repedhet), a varrásokat (a cérna ne legyen túlzottan bolyhos, szakadozott), a vitorla anyagát. Ez utóbbi elsősorban monofilm vitorláknál lényeges, lehetőleg ne legyen felkeményedett, töredezett. A dakron vitorla állapotát szemre is meg lehet állapítani, általánosan mindig rondán néz ki, de ez nem befolyásolja a használhatóságát. Kisebb szakadások ne állják utunkat szívünk választottjának elvitelében, azokat hosszabb, rövidebb időre magunk is használhatóvá tehetjük.

hátsó él (kilépő él): a hátsószem és a vitorla felső csúcsa által határolt él. Ma már nem egy egyenesből áll, törtvonalú.

hátsószem: a vitorla hátsó csücskében található kötélrögzítő hely, melyet a bum végéhez kötve, a vitorla hátsó- és alsó-élét tudjuk megfeszíteni.

irányítás deszkával: a deszka vízhez viszonyított mozgását figyelembe véve alapvetően két lehetőségünk van az irányításra. Első lehetőség a súlypont változtatása előre-hátra történő vándorlással. Ekkor a laterál felület súlypontját kell kiegyenlítenünk esetleg kicsit hátra billenteni (kiemelkedik a deszka orra). túlzott hátra lépéskor fékeződik a surf, túlzott előre lépéskor a vízbe fúródik. A másik lehetőség deszka oldal irányú billentése. Ha a luv oldal felé billentünk a lee oldal felé fordul a deszka és fordítva. Valójában a deszkával és a vitorlával való irányítást egyszerre alkalmazzuk.

irányítás vitorlával: a surf vitorlával való irányítása alapvetően három különböző mozgással történhet. A menetirány szerinti előre-, hátradöntéssel (lásd leesés, luv-olás), a szélre való ráhúzással (ekkor nő a sebesség egészen a vízbeesésig) vagy kiengedéssel (ekkor a vitorlát magunk felé húzzuk vagy magunktól kiengedjük) vagy a hátsókéz behúzásával (szintén gyorsulás a hatása), kiengedésével. Valójában e három irányú mozgatást és a deszkával való irányítást egyszerre hajtjuk végre. Alapvető cél a vitorla alsó éle és a víz közötti szög minél pontosabb lezárása, a szél bent tartása.

javítás, árboc: gyakran előforduló probléma az árboctörés. Ez egy kellemes úszással ajándékozhat meg bennünket. Ha a partot éréskor még nem fogyott el minden erőnk és visszamennénk a vízre, a törött részek közé egy alkalmas botot csúsztatva, és a vitorlajavításhoz használt ragasztószalaggal megragasztva folytathatjuk a száguldást. Természetesen így már csak kevésbé szabad megfeszíteni a vitorlát és a használhatóságot esetleg korlátozhatja az árboczsák átmérője.

javítás, deszka: a kisebb töréseket, repedéseket sürgős esetben a vitorlához javasolt ragasztószalaggal vagy valamilyen rugalmas ragasztóval lehet javítani. A pillanatragasztók ilyen célra nem alkalmasak, mivel merevek, így a dinamikus igénybevétel miatt egy idő után egyszerűen kipottyannak a "tömések" és ragasztási technológiáiknak megfelelően összemarják a ragasztandó felületeket, így növelik a sérülés méretét.

javítás, gyökér: a gyökér legjellemzőbb balesete a gumicsukló elszakadása. Ezt ideiglenesen egy vastagabb kötélhurokkal lehet pótolni, ha van a rögzítésére megfelelő hely a talpon vagy a gyökérfészeknél és az árbocpohár vagy az alsó feszítőcsiga környékénél. Az elterjedtebb (még a régebbi kiadásút is) gumicsuklókat általában a boltokban be lehet szerezni.

javítás, vitorla: jellemző balesetek a kisebb-nagyobb szakadások. Ilyen esetekre nem árt, ha van nálunk valamilyen öntapadó víznek ellenálló fólia, (pl. vízvezeték szereléshez is használt) ragasztószalag, tiszta alkohol a szennyeződés eltávolítására és olló. A mindkét oldalról történő ragasztás jelentősen növeli a hatékonyságot! Egy körültekintően elvégzett saját kezű javítással évekig használható lehet a vitorla. Mivel az árboczsák szakadásához erősebb ipari varrógépek kellenek, ezt csak szakember tudja elvégezni. A szervizek és boltok listáját megtalálhatod a honlapomon.

jobbcsapás: amikor haladási irányunkhoz viszonyítva a jobboldalról fúj a szél.

jobb kéz szabály: a jobbcsapáson haladó surf-nek van haladási elsőbbsége.

kreutz-olás: széllel szembeni cikk-cakk vonalban haladás. Széllel szemben úgy lehet haladni, hogy negyed szélben haladunk egy ideig, majd csapást váltunk és a másik irányban újra negyed szélben haladunk.

laterál felület súlypontja: a laterál felületen ébredő erőket egy eredővel helyettesítve nevezzük így.

laterál felület: a surf vízben lévő részeinek összessége.

latni: a kilépő élre merőlegesen vagy közelmerőlegesen elhelyezett latnizsákokba rakandó, rugalmas, műanyagból készült merevítőléc. A vitorla lehető legelőnyösebb alakját hivatott megtartani, optimális aerodinamikai áramlással. Általában 3-5 db van a vitorlákban.

latnizsák: a vitorlába varrt, hátsó élre merőleges zsákok, melyekbe a latnikat kell helyezni.

látszólagos szél: a tényleges és a szembeszél eredőjeként kialakult szélirány.

lee oldal: szél alatti oldal

leesés: a vitorla előre döntése. Ekkor a vitorla súlypontja előrébb kerül, mint a laterál felület súlypontja, a surf orra a szél irányába kezd fordulni.

luv-olás (felmenetel): a vitorla hátrafelé döntése. Ekkor a vitorla súlypontja hátrébb kerül, mint a laterál felület súlypontja, a surf orra a szél felé kezd fordulni.

luv oldal: szélfelőli oldal

mentő mellény: nevében a jelentése. Léteznek kifejezetten surf szempontból kialakított mellények, melyeknek alacsonyabb a felhajtóereje, nincs fejkiemelő részük (így tényleges biztonsági szerepük elenyésző), viszont kényelmesebben lehet bennük mozogni. Bizonyos surf-ös helyeken megkövetelik a használatát.

neoprén: speciális szelet és a vizet át nem eresztő anyag. A surf-ruhák rendszerint ebből készülnek. Működési elve szerint a nyaknál és a végtagnyílásoknál beeresztet vizet, benntartja és felmelegíti az emberi test hőmérsékletére.

papucs (lábtartó): a deszka végénél található 3-6 darab, általában valamilyen szivaccsal és szövettel bevont ívelt elem. A lábakat belehelyezve stabilabb helyzet érhető el. A deszkák használhatóságát befolyásolhatja a papucsok elhelyezkedése, melyek a normál középső elhelyezkedéstől eltérően szinte a deszka külső éleire is ki lehetnek rakva. Gyakorlottabb mókusok szerint a technikák elsajátításának ajánlott menete először a papucsolás, majd a trapézolás. (Én is fordítva kezdtem :-)

perdülés: szélirányban végzett irányváltoztatás. A leeséssel a surf-öt annyira elfordítjuk, hogy a szél hátulról fújjon. Ekkor megváltoztatjuk a vitorla állását csapásváltással, és luv-olással vesszük fel az ellentétes haladási irányt.

profil (íveltség, öblösség): a vitorla alakjának jellemzője. Öblösségen a profilmélység (P) és a húrhossz (H) arányát értjük. Mérésekkel kimutatták, hogy maximális felhajtóerő az 1:7 arányú vitorlán ébred, függetlenül az állásszögtől. Ugyanakkor a vitorla ellenállása az öblösséggel egyenes arányban nő. Gyenge szélben az 1:7 arány a megfelelő a szél elleni haladáshoz, míg fokozódó szélben 1:15, 1:20, sőt 1:30 öblösségű vitorlára van szükségünk.

pumpálás: kis szél, esetleg indulás esetén a vitorla ütemes mozgatása, ezáltal a sebesség növelése.

rigg (vitorlázat): ez az összefoglaló neve az árbocnak, a gyökérnek, a bum-nak és a vitorlának.

ruha: a surf-özéshez speciális melegen tartó ruhákat lehet használni, ez által kitolható a surf-özhető időszak. Anyaguk alapvetően neoprén, esetleg titán, karbon szállakkal átszőve. Létezik hosszú, rövid, egy- és kétrészes, száraz és félszáraz kivitelű ruha. Amikor Én álltam vásárlás előtt, többen többféle tanácsot adtak. Végül egy félszáraz, hosszú ruha mellett döntöttem és nem bántam meg. Ebben március végétől, októberig vízre lehet szállni, ha túl melegnek érezzük, be lehet engedni egy kis vizet. A surf-ruhák kiegészítők lehetnek: kesztyű, sapka, cipő, derékmelegítők, mellények, zoknik.

skeg (farok): a deszka ezen alkotóeleme a testet iránytartásra készteti. Ellentétben a sverttel, stabil rögzítésű, a test hátulján található. Hátraívelt formája a cápák uszonyára emlékeztet. A kb. 20-50 cm magas, műanyag skeg-et csavarozással, ragasztással vagy egy ék alakú fészekbe történő bepattintással lehet rögzíteni. 1 és 3 skeg-es testek is léteznek. A profik a különböző felhasználási területre különböző anyagú és méretű skeg-eket használnak. Bizonyos tudásszint felett jelentősen befolyásolja a deszka mozgását, kicsúszási, fordulási hajlamát.

start, beach: a kis méretű deszkákkal való startolás egyik lehetséges (könnyebb) módja. Partközeli vízben hajthatjuk végre, ahol leér a lábunk. Először a majdani hátsó lábunkkal lépünk fel a papucsok elé, majd ha érezzük, hogy a vitorla kezd emelni, fellépünk a gyökér környékére a másik lábunkkal is. Azt, hogy a gyökér elé vagy mögé kell éppen lépni a szél erőssége, a vitorla- és deszkánk mérete határozzák meg.

start, felhúzós: nagyobb deszkákkal gyenge szélben alkalmazható elindulási forma. A folyamat kezdetekor a deszka a szélre merőlegesen legyen a vízben, háttal a szélnek kell állni a deszkán (feltételezi ez a startolási mód, hogy legalább akkora deszkánk legyen, hogy ne süllyedjünk el, ha szélcsendben ráállunk), a vitorla a vízben előttünk fekszik. Lehetőleg szimmetrikusan kell a gyökér két oldalára állnunk, a deszka középvonalától kicsit hátrébb (hátszél felé). A felhúzó kötéllel el kell kezdeni felhúzni a vitorlát (az elején a benne lévő víz miatt kicsit nehezebb, majd egyre könnyebb lesz). Lehetőleg egyenes lábbal és háttal, a csípőnél emelkedve mozogjunk, így kisebb a derékzsába veszélye. Ha sikerült kiemelni a vitorlát, először az árbockézzel (majdani menetirány szerinti első kéz) fogjuk meg a bum-ot, majd a hátsó kézzel, melynek folyamatos behúzásával el is indul a surf.

start, wasser: a kis méretű deszkákkal való startolás második lehetséges (nehezebb) módja. Olyan mély vízbe hajthatjuk végre, ahol már nem ér le a lábunk. A deszkának fél vagy háromnegyed szélben kell állnia. A vitorlát ki kell emelni a vízből. Kihasználhatjuk a deszka felhajtó erejét, ha a bum-ot feltesszük a deszka végére. Ha már tudunk játszani a vitorlával, szabadon érezzük a szél erejét, először a majdani hátsó lábunkat tesszük fel a papucsok elé, majd ha érezzük, hogy a vitorla kezd kiemelni a vízből, fellépünk a másik lábunkkal is. Ez a startolási forma élénkebb szelet feltételez. Gyakori hiba, hogy vagy túl erős a szél, túlzottan kiengedjük a vitorlát, így átránt a másik oldalra, vagy pont fordítva, visszaesünk a vízbe.

startkötél: a bum első, ellipszoid részéhez és a gyökérhez, gyökérfészekhez rögzített, csomókkal ellátott, 14-20 mm vastag kötél, mely a vízen a fekvő vitorla felállítását hivatott segíteni. A mai modern felszereléseken már nem található, mivel a kis méretű deszkákra szél nélkül nem lehet felállni, így a vitorlát sem lehet a hagyományos módon felhúzni.

svert (uszony): a deszka középtájékán található 2-3 cm széles, kb. 30 cm hosszú nyílásba rakható, kb. 60 cm hosszú, 25-30 cm szélességű, műanyagból készült eszköz. Legfontosabb feladata, hogy a surf oldal irányú elmozdulását megakadályozza, de stabilitás növelő célja is van, mint a tőkesúlynak. Gyakran állítható a helyzete, magassága. A régebbi deszkákon szinte mindig volt svert, ma már csak a tanuló és bizonyos speciális testek része.

szél, fél: a szél a deszkára merőleges irányból fúj

szél, háromnegyed: a szél a deszkára merőleges és a deszka hátulja irányából fúj

szél, negyed: a szél a deszka orra és a deszkára merőleges irányból fúj

szembeszél: a surf, vagy bármilyen nyitott mozgó eszköz haladása által keltett menetszél.

talp: a gyökér része. A rigg terhelését hivatott egyenletesebben átadni a deszkára. Régebbi deszkákon egy megerősített fészek láthatja el ezt a szerepet. Újabban egy gömbcikk vagy valamilyen hasonló lapos henger, mely esetleg leszerelhető a gyökérről. Házilag is egyszerűen készíthető, valamilyen nem rozsdásodó erős anyagból (5-10 mm vastag alumínium, műanyag korong, alatta egy esetleges gumi lappal, közepén a gyökércsavarnak megfelelő furattal).

tényleges szél: egy pontban (pl. a parton) tartózkodva érezhető szél.

trapéz: egy hevederrendszer, mely elől, középen egy gyorscsattal oldható fémhoroggal van ellátva. Ezt a horgot kell a trapézkötélbe beakasztani. Használatával sokkal kisebb erőt kell kifejteni a rigg megtartásakor, kormányzáskor, jóval nagyobb sebességet lehet elérni. Mivel kisebb erőkifejtéssel ki tudjuk tolni a megzabolázható sebességet és ez által a szél erejét, egy kis hibára jóval durvább reakciókkal felel a surf és elsősorban a rigg. Ha a szél kikapja a kezünkből a vitorlát, több méret repülhetünk előre, rossz esetben a bum vagy az árboc nagy erővel rácsapódhat a deszkára, esetleg Ránk.

trapézkötél: a bum két oldalára rögzített, egy-egy 15-20 mm vastag kötél. Hosszát úgy jó beállítani, hogy beakasztáskor a karunk kicsit be legyen hajlítva.

vitorla súlypont: a vitorlán, a bum-on és az árbocon ébredő erőket egy eredővel helyettesítve nevezzük így.

vitorla, dakron: az ilyen vitorlák általában régebbi kiadásúak (minimum 5-10 éves), bár gyerekeknek készülő vitorlákat még ma is gyártanak ilyen anyagból. A dakron egy vászonfajta, melyet természetesen ellátnak valamilyen rendkívül tartós vízlepergető réteggel, esetleg fóliázva vannak, csak egy ablakon lehet átlátni rajtuk. Negatívumként szokták említeni, hogy az idő előrehaladtával kinyúlik az anyaguk. Ez igaz is, de csak bizonyos szintig. Ha eléri a maximális nyúlását tovább nem öregszik az anyag, ezeket is elég jól meg lehet feszíteni. A 10 éves vitorlák változatlanok 15 vagy 20 évesen is. Természetesen ezekben is léteznek több-kevesebb latnival ellátott kivitelűek, formázottak (nem csak 3szög vitorlák, profilvitorlák). Kezdők tökéletesen használhatnak ilyen korosabb vitorlákat, mivel nagyon olcsón lehet hozzá jutni (akár 5-15 e forint!), utána pedig nem kell aggódni, ha esetleg beleránt minket a vízbe, beesik a deszka orrába, mivel nem túl sérülékeny típusúak.

vitorla, monofilm: ez a jelenlegi vitorlagyártási tendencia anyaga. Egy merevebb műanyag, ami szinte teljesen átlátszó, profilossá alakítható vitorlát tesz lehetővé. Sokkal kényesebbek pl. az UV sugárzásra (nem szabad őket napoztatni), egy idő után töredezni kezdenek.

vitorla, profil: nem egy egyszerű 3szög alakú vitorla, hanem speciálisan formázott ki- és belépő éllel rendelkezik a különböző surf technikák (wave, race, free ride) optimális megvalósítása érdekében.

vitorla: a surf motorja. A különböző szélerősségekhez különböző méretű vitorlákat használunk. A vitorla kiválasztását befolyásolja a meglévő bum állítási lehetősége, az árbocod hossza, átmérője, keménysége. Kezdetnek tökéletesen megfelelő lehet egy dakron anyagú vitorla is, azt legalább nem fogod sajnálni, ha véletlenül beleesel. Legalább kettő, egy 4-5 m2 közötti és egy 6 m2 feletti vitorlát javasolnak a hozzáértők.

 

Amennyiben észrevételed, javaslatod van a fent leírtakkal kapcsolatban, jelezd felénk a:

boskeoldal@gmail.com

e-mail címen